Semmi különös nem történik velem, teheneket fejek egy farmon. Nyugodjon meg mindenki, free range, azaz nagyon nagy terület jut a teheneknek legelészni, nem egy gyárba zárjuk be őket mint sok helyen a világban. Jó életük van. Nekem meg vicces. Minden nap arcközeli élményben van részem a tehénkakival, tejjel, méhlepénnyel, véres, mindenféle tehénméhből kikerült dologgal. A tehénpisi csíp, de jót tesz a bőrnek. És a tej finom, megiszok egy nap majdnem fél litert még pasztőrizálatlan állapotban, és még semmi bajom nem lett. Le vagyok fáradva teljesen, ezen a héten 67 órát lenyomtam. De nem baj, mert jó pénz. Új-zélandi viszonylatban annyira nem.. Amit viszont most írok elég zagyvaság lesz, személyes tapasztalatokon alapul, amelynek lehet, hogy nem sok köze van a valósághoz..

Nem akarok árulkodni vagy ilyesmik de dolgozik itt még egy lány velem, egy német és.... kiborít. Aranyos lenne, de megint tapasztalom azt, amivel a legtöbb általam ebben az országban megismert németek kiborítottak. Nem az összes, de a legtöbb! Az a hihetetlenül zavaró és lenéző arrogancia amit a megrendíthetetlen magabiztosságuk szül. Hogy, hogy hogy lehet ez, hogy- nem az összes- de majdnem az összes német, akivel itt találkoztam ilyen.

Nem tudsz beszélgetni az ilyen fajta emberekkel, mert elmondják a véleményüket, és egyszerűen nem tudják elképzelni, hogy más igazság is létezik. Ezt ráadásul lenézéssel is párosul, persze nem az összes német ilyen bla bla bla. Én ezt utálom, gyűlölöm, ott tartok, hogy ha választanom kellene két szoba között, az elsőben egy csapat tini német van, a másodikban 100 pirannya, akkor a pirannyakhoz mennék be.

Hozzá kell tenni, hogy az a nagyjából 80 ezer német, aki itt lakozik, annak nagy része 18-19-20 éves. És mind tudjuk milyenek voltunk mi ennyi idősen. Kis szaros kamasz voltam, ha mondtam valamit, az úgy volt aztcsá. Persze azóta megváltoztam öhömmm.

De a németekben van ez a magabiztosság, amit szerintem az anyatejjel szívtak magukba, és ami igazi nagyhallá teszi őket, az országukat meg nagyhatalommá. Borzalmas ez a sztereotipizálás, de elképesztő, hogy amit eddig hallottam a németekről, arrogancia satöbbi, az... igaz. Ha valamit tanultam itt az az, hogy az emberek egyáltalán nem különböznek egymástól annyira és ez a rasszizmus dolog egy fa*sság, de amit a németekről hallani.. na az igaz! És rossz érzés ezt megállapítani, szarul is érzem magam miatta.

Másik leggyakoribb nemzet a francia. Annyival nem találkoztam hogy ilyen kedves megállapítást tegyek róluk. Inkább egymással lógnak. franciául beszélnek és nem mindegyik válaszol, ha próbálsz kommunikálni. Szerintem az angoltudás hiánya miatt is lehet. Persze nem mindegyik francia ilyen, bla bla bla. Találkoztam, buliztam tök jó fej franciákkal is.

Leírom azt is, amit illik leírni, hogy butaság előítéletekkel élni, mert minden ember más, és izgalmas dolgokat, történeteket, élményeket, utazásokat oszthattok meg egymással, aminek gátat szabhat, ha előítéletes f**szfej vagy(ok). Na de a németek.. na de nem az összes!

Amit szeretek-imádok, az az ázsiai emberek (legfőképp csajok:)), mert ha jól beszélnek angolul akkor általában nyitottak, kedvesek és beszélgetésekkor eszmecsere folyik, nem pedig a másikra való véleményráerőltetés.

Az ázsiai kultúra amúgy is ismeretlenebb előttem, mint a nyugati, és érdekes, szeretek dolgokat hallani, pl le tudom írni cantonese-ül, hogy baszd meg. Hasznos. Ja és két esküvőre is hivatalos vagyok, egyik Japánba, a másik Malájziába szól ;) 

Annyit viszont ki merek jelenteni, hogy minden nemzet a saját nemzetével vegyül szívesen, ezt már annyiszor láttam.. 

Az újzélandon rám ragadt társadalompolitikai ismeretek (pl kivel kell barátkozni egy hostelben, kitől lehet hasznos infókat kicsikarni, jókat nevetni, jókat inni, bulizni), amit az egyetemen is tanul ugye az ember , szóval ez a tudás ráébresztettek a nyugat erejére. Ők tudják hogy kell nagyhalnak lenni, magabiztosságukkal elhallgattatni az embert. Nem tudásban van különbség, hanem a személyiség, az egész "csomag" eladásában.Tudom, hogy ezt mindenki tudta, testközelből megtapasztalni más. Nekem nem tudták magukat eladni, én inkább a pirannyákkal haverkodok. De elég hasznos tapasztalat, még ha az is gondolom néha, hogy úgy arconcsapnék egyet egyet szívlapáttal.

A tanulság hogy ne ítélkezzetek, de mivel mindenki ezt teszi, én is, ezért inkább azt mondom, gondolj bele, hogy te sem vagy jobb. Én pl most hogy kipanaszkodtam magam, rájöttem, hogy német vagyok... give a shit, ez az én blogom azt írok amit akarok.